Gőzkincs
/Már egy hete csak az aranyra gondolok mindíg, meg-megállva - 5. rész/
2014. 05. 25.
A második összecsapás, amelyet lélekben kissé remegve,
de elszántan vártunk. Ki ne izgulna a női bajnokság államvizsgáján? A zsűri asztal közepén az ellenőr mindent figyelt. A tételt
már ismertük. A leckét többszörösen is megtanultuk. Ideje volt, hogy egyszer végre jól elő is tudjuk adni, amit megtanultunk az
elmúlt időszakban.
Bevezetés. A mérkőzést jól kell kezdeni. Fontos, hogy az első perctől kezdve magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést,
melynek fontos eleme a pontszerzés. Az első kosarat, pontokat Nekünk kell megszerezni. A jó kezdés hatására a tomboló közönség
még nagyobb nyomás alá helyezi az ellenfelet.
Tárgyalás. A PEAC erős csapat. Nem adja meg magát egykönnyen. Néhány perc alatt kibújnak a szorításból és felveszik
a küzdelem fonalát. De minden másodperc, amit a hangulat csillapításával és a mérkőzés kiegyenlítésével töltenek, nekünk dolgozik.
Küzdeni kell, minden labdáért, pontért. A középszakaszban és a rájátszásban azért dolgoztunk, hogy legyen erőnk minden pillanatban
védekezni és támadni. Ennek egyik kulcspontja, hogy nagyarányú vezetés és túlpörgés esetén saját magunk törtük meg a mérkőzéseken
a játék lendületét. A szükséges mérkőzések csökkentésével pedig minden megspórolt játékperc kamatostul halmozódik az izmokban.
A vendégek szintén erre törekedtek, azonban ők nem tudtak elég időt nyerni a rájátszásban. A félidőre fáradni látszott
a PEAC, nyolc nap alatt a negyedik éles mérkőzésüket játszották. Két 1 pontos siker és egy hosszabbításos diadal volt már a lábakban
plusz egy számukra is nehéz első félidő. Nyolc ponttal vezettünk a félidőben, de nem hihettük el, hogy ez már megvan. Túl sokszor
égettük már meg magunkat. Nem dőlhettünk hátra. Ez mégis csak a bajnoki döntő.
Aztán rátettünk még egy lapáttal a tűzre. A friss gőz pedig hatalmas lendülettel hajtotta előre a 424-est, amely
kíméletlenül robogott át a PEAC-Pécs csapatán és törte át a nyeretlenség falát. Végérvényesen bejelentkeztünk a bajnoki aranyért.
Fantasztikus hangulatban végül 72-54 arányban győztünk és egyenlítettük ki a párharc állását.
Befejezés. A leckét felmondtuk, s közben kiderült, maradt még tanulnivalónk. Meg kell tanulnunk a játékvezetőkkel
együttműködni. Csak remélhettük, hogy a tananyag utolsó betűjének elsajátítása után csillagos ötöst érdemlünk majd...
Folyt. köv.